Az év legszebb ünnepén számos kedves szokást és szép hagyományt követünk. Ezek a szokások évről évre szebbé teszik az ünnepi várakozást és a gyermekek számára is kiváló programok lehetnek. Te hány szokást ismersz ezek közül?
Luca napja
Egy régi hiedelem szerint, december 13-án, amikor beköszöntenek a hosszú éjszakák, Szent Luca boszorkánnyá alakul át. Azért, hogy az emberek elriasszák a boszorkányokat, fokhagymát dugtak a kulcslyukba, kést állítottak az ajtófélfákba és az ajtókra keresztet rajzoltak vagy azt is fokhagymával akasztották teli.
Számos helyen seprűt raktak keresztbe az ajtóba, hogy a gonosz bába ne tudjon bejönni a házba. E napon semmit nem volt szabad kölcsönkérni, nehogy a boszorkány megkaparintsa azt. A hajadon lányok e napon jósolták meg jövendőbelijüket.
A nők ezen a napon nem dolgozhattak, nem varrhattak és nem fonhattak, mert azt vallották, hogyha mégis házimunkát végeznek, a tyúkok nem tojnak majd eleget. A fiatal fiúk elindultak a szomszédos házakhoz, hogy jókívánságokat mondjanak, cserébe adományokat vártak. Ha nem kaptak cserébe semmit, akkor átkokat szórtak a házra.
A karácsonyi asztali szokások
A karácsonyi vacsora az ünnep egyik fénypontja, ám a mennyi menü is hagyományokon alapszik. Az asztalon a legtöbb háztartásban hal és bejgli minden esetben terítéken van. A család összetartását általában az alma szimbolizálja. A vacsora végeztével annyi szeletre vágjuk az almát, ahányan az asztalnál ülünk, ezzel is kifejezve az összetartozást a következő esztendőre.
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepek alatt és az étkezésnek szigorú rendje volt. Az asztalon feltálalt fogásoknak mind mágikus erőt tulajdonítottak. Anno a karácsnyi abroszt tavasszal vetőabroszként használták, tehát abból vetették az első gabona magvakat, ezzel a bő termését imádkozva.
A karácsonyi abroszra is gabona magvakat szórtak és a jószágoknak is adtak, hogy egészségesek legyenek. Az asztal alá szalmát szórtak, ezzel Krisztus születésére emlékezve. Ezt a szalmát később az állatok alá tették, de még a gyümölcsfákra is rákötözték, hogy szép termést hozzanak.
A karácsonyi vacsora alkalmával a gazdasszony mindent kikészített az asztalra, mert nem álhatott fel evés közben, különben a hagyomány szerint nem tojnak a tyúkjai a következő évben. Bár manapság ezek a szokások már háttérbe szorultak, mindéképpen nagyon hasznos, ha ismerjük őket.
Az adventi naptár
Az adventi naptár használata szintén népszerű szokás hazánkban, ami Németországból származik. A 20. század elejétől kezdettet terjedni Magyarországon és a mai napig nagy népszerűségnek örvend.
A hagyományos adventi naptár kartonlapból készült vékony doboz, amiben 24 kis ablak helyezkedik el, apró csokoládékat rejtve. December 1-jétől minden nap kinyitunk egy ablakot, karácsony napjára esik az utolsó. Ma már nem csupán csokoládét, hanem apró ajándékokat is tartalmaznak az adventi naptárak.
Bár magától értetődő, az ajándékozást is meg kell említenünk, mint karácsonyi szokást. Itthon ezen alkalomból az összes családtagot megajándékozzuk, hogy ezzel kifejezzük irántuk érzett szeretetünket. A karácsony lényege a családdal együtt töltött idő, szenteld meg hát te is az ünnepet a jelenléteddel.
Ebben nagy segítségedre lehet, ha műfenyőt vásárolsz élő fa helyett, hiszen rengeteg időt és energiát spórolhatsz meg vele, amit a családoddal tölthetsz el. Ha igazán káprázatos műfenyőt szeretnél, amit aztán hosszú évekig használhatsz, látogass el a www.mufenyo.net oldalra, ahol lenyűgöző és élethű fák közül válogathatsz.
Nem kell az utolsó pillanatokban fáért sietned, majd bepréselned az autódba, aztán nagy nehezen körbe faragni a szárát. A műfenyőt online is megrendelheted és pofonegyszerűen felállíthatod. Idén legyen igazán különleges a karácsony!
